Vagy ahogy Coldplay-ék mondják mostanság: Viva la vida.
Hát mi tagadás, a ma esti koncert ott van a három legjobb között! Egyszerűen kitűnő show-t szolgáltattak a népnek. Természetesen a legnagyobb számok ott voltak a playlistben (kivéve a Trouble-t, ami nekem kicsit hiányzott), meg Chris Martin elpuffogtatta az összes lehengerlő allűrt a betanult magyar mondatokkal (nagyon helyes volt, a közönség persze imádta is érte), de több olyan dolog is történt a koncerten, amilyet én még nem láttam. Két dalt például úgy adtak elő, hogy a színpadról leszaladtak és a dühöngő közönségén keresztül felcaplattak a tribün egyik középmagasan lévő közlekedő részére és ott álltak neki danászni. Még egy folk dalt is előadtak. Tökéletes hangostással. Itt ki is derült, hogy a dobos hihetetlen jó hanggal rendelkezik. Lehetett hallani remixeket a koncert pihenős részében, de ami a legnagyobb benyomást keltette, az az, hogy egy daluk szövegét átköltötték úgy, hogy aktualizálva legyen a koncert budapesti helyszínére. Ami még örvendetesebb tény, az az, hogy nagyon sokan észre is vették és üdvrivalgással köszönték meg a dolgot. Volt egy dalban dobgép is (érdekesen hatott a nagy élőzés közepedte) meg olyan is, hogy egy szál zongora-ének (The hardest part - mit ne mondjak, megindító volt), konfetti eső meg vetített tüzijáték - "panem et circenses"... szóval volt minden, mi szem-fülnek ingere. Bármerre utánuk mennék, hogy megnézzem megint... Azt hiszem, a dvd-verziót amint megjelenik, beszerzem... És az oázós rész a viva la vidából nem csak nekem tetszik. Többezer ember a koncert végén spontán énekelte. Igazi közösségi élmény volt.
Itt egy kis ízelítő arról, hogy körülbelül hogy is hangzott és nézett ki a koncert.
Na, megyek is és hallgatok egy kis muzsikát, nehogy elfelejtsem egyhamar az esti élményt. Éljen soká az élet!
Bejegyzések
