2009. február 18., szerda

Én megmondtam...

... méghozzá itt, hogy valahogy így hangzik az igazi zene, legalábbis szerintem.
A dalt tartalmazó album 6,8 millió példányban kelt el tavaly, ami azt jelentette, hogy a "Coldplay - Viva la Vida or Death and all his Friends" 2008 legnépszerűbb lemeze lett.

7 kategóriában nevezték őket Grammy-re, ebből hármat be is gyűjtöttek. Kettő díjátadás és az élő előadásuk alább láthatóak. Nagyon profik a srácok, örülök, hogy láthattam őket tavaly én is élőben.

Chris Martinnak édesen és nem véletlenül kilóg a köldöke a trikója alól, a többiek meg amúgy olyan rocksztárosan borostásak és Beatles-es Bors őrmesteres szerkóban feszítenek igen fessen. Jó rájuk nézni, na! :)

Akkor következzen a három kategória, amit megnyertek.

Song Of The Year - díjátadás



Best Rock Album - díjátadás



Best Pop Performance By A Duo Or Group With Vocals - ez a díjátadás nem szerepelt a televíziós változatban, de bebiggyesztem a "Lost & Viva la Vida" medley-t, amit előadtak a show keretein belül. A rap-es betét szerintem megbocsájtható baklövés volt. :)



És ezt nem hagyhattam ki...
Álljon itt egy alternatív klip a Viva la Vida dalhoz. Depeche Mode rajongóknak külön a figyelmébe ajánlom: a palástot viselő császkáló király-figura szerintem mindenkinek ismerős egy immáron 19-20 éves örökbecsűből... a klip végén még egy napozóágy is előkerül.



Hihetetlen mennyire nagy hatással volt az emberekre a dal. Végtelen feldolgozás született, egy szál zongoristától vagy saját magát kísérő hegedűstől kezdve, technós mixeken át egy egész szimfonikus zenekarig sok mindenkit megihletett ez a mindössze négy akkordból álló szerzemény. Az iTunes-os eladásokat például egy külön félperces klippel segítették elő.

Egyébként egy (számomra) nevesincs gitáros is úgy gondolta, hogy szeretne a sikerükben osztozni és beperelte a Coldplay-t állítva, hogy ellopták tőle a Viva la Vida dallamát. Érdemes rákeresni a tyúbon, Joe Satriani a fent nevezett zenész. Kétségtelen, hogy vannak hasonlóságok a két dal között, de az még nem jelent semmit, hogy ha két dalt egymásra kopírozunk, és nem hallunk disszonanciákat, akkor az a két dal egy és ugyanaz lenne. Egyébként a tyúbon más dalokkal is összehozták ezt a gitárost, ami legalább annyira (vagy annyira nem) hasonlít a dalához, mint a Viva la Vida.

Hát azt hiszem erről legyen ennyi elég is. Gratulálok annak, aki ide elért az olvasásban úgy, hogy megnézte a videókat meg a hivatkozásokat!

Csüsz.

2009. február 8., vasárnap

Ez is Budapest

Nem vagyok hú de nagy lokálpatrióta, de azért vannak Budapesten olyan helyek, ahol felvillannak a szépség olykor nem is olyan halovány szikrái. Az alant sorakozó képek, ha jól emlékszem, január 25-én készültek, egy verőfényesnek induló, aztán kicsit komorba hajló vasárnap délután a kispesti Wekerle-telepen. (Érdekes, hogy háromféleképp is írják a nevet: kötőjellel, egy szóban és külön is... másképp mondjuk nem is lehetne...)

Régóta tervezgettem, hogy csinálok ott egy pár képet. Nem igazán tartom nagyra az épület-fotókat. Leginkább az építészek érdeme, ha jól sikerülnek a képek, bár biztos van rengeteg olyan szemszög, napszak, fényviszony, amire az építész vagy a várostervező sem gondolt, hogy milyen nagyszerűen fog kinézni... Meg jól el is lehet szúrni a képeket, ha amatőr módon, csak rábízzuk magunkat a gépünk automatikus generál beállításaira. Szóval a következő fotók nem művészi jelleggel készültek (főleg azok, amiken az ég egy kiégett fehér folt...), csupán dokumentációk, kéretik őket így is kezelni. Mindezek ellenére az én kedvencem a perspektivitást kiemelő, narancssárga-házas kép. Mindjárt itt az első képen a szemétlerakást tiltó tábla melletti megboldogult, kiszolgált fenyőfa azért érdekes téma is lehetne... :)








És végül a Google Earth jóvoltából íme madártávlatból a telep. Ha szereted a labirintusokat, akkor mindenféleképp látogasd meg a helyet térkép vagy GPS nélkül. Annak ellenére, hogy szép rendezett rajzolatúak az utcák, garantált jó pár tanácstalan körbetekintgetés! Arra gondoltam, hogy virtuális rajzszegekkel bejelölöm a képek készülésének helyeit, de mivel nem emlékszem az összes kép pontos keletkezési helyére, nem akarván összezavarni a nyájas olvasót, inkáb ettől eltekintettem. Néhány képen azért láthatóak utcanév táblák kis segítség gyanánt.